A hidrokultúrában
a növények tápoldatban fejlődnek, a tápanyagmentes szervetlen anyagú
közeg csak a gyökerek rögzítését szolgálja, a tápanyagot a tápoldatból
veszik fel a növények.
Az utóbbi években ezeknek a talajpótló közegeknek használata is előtérbe került.
- A perlit szürkésfehér színű, őrölt ásványi kőzet, nagy felületű, jó víztartó, sok levegőt tartalmaz, fertőzésmentes, tápanyagmentes. Gyökereztetéshez gyakran használt közeg.
-
A kőzetgyapot textilszerű, nem esik szét, szilárd, méretre vágható, így használatánál nincs szükség termesztőedényre.
-
A polystirol vagy hungarocell morzsák, amelyeket a műanyagipar hulladékaiból készítenek, levegőssé, szellősé teszi a földkeverékeket.
-
Az agyag-granulátumot többféle méretben és színben készítik a növények számára égetett agyagból, dekoratív hatásúak.
-
A fenyőkéreg és a kavics a természetből került be a termesztésbe.
-
A kókusztrost, rizshéj, egyéb növényi eredetű hulladékok is bevonultak a termesztésbe, mint talajpótló közegek. Előnyük az olcsóságuk, viszont növényvédelmi és technológiai problémákat okozhatnak.
A föld nélküli tartás sok előnyt
jelent a növény és gazdája számára. A tápoldat, mint a föld nélküli
kultúra alapja, a növényt elegendő vízzel és tápanyaggal látja el. A
víztartó edény vízkészlete többszöröse a normál cserepekének, a növényt
2-4 hétig ellátja tápoldattal. Ezek a viszonyok lassan bomló műtrágyák
felhasználásakor még kedvezőbbek, ilyenkor a növény akár fél évig is el
van látva tápanyaggal a túltrágyázás veszélye nélkül, csak a vizet kell
utánapótolni időnként.
Forrás: Elekné Ludányi Zsuzsanna: Dísznövényismeret virágkötőknek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése