5. óra: Egynyári dísznövények környezetigénye - Nároky na stanovište

5. óra: 

Egynyári dísznövények környezetigénye 

Nároky na stanovište a výživu

Dísznövények életfeltételei

FényEzek a növények általában fénykedvelők, egyes fajok csak napsütésben virágoznak, borús időben virágaik becsukódnak. Árnyékos helyek díszítéséhez árnyéktűrő, vagy árnyékkedvelő növényeket használjunk. Ilyenek például a gumós begónia, sarkantyúka, illetve a vízifukszia.

Víz, páratartalom
A növények fejlődését a fény mellett, a víz és a páratartalom befolyásolja. A növények vízigénye a hő és a fény növekedésével emelkedik. A szárazságtűrő növények nagy része, palántakorban és kiültetés után csak a gyökeresedésig igényel öntözést. A legtöbb egynyári növény vízigénye a tenyészidő során mintegy 600-1000mm. Ezzel szemben a nyári csapadékmennyiség átlagosan 279mm.
Fontos szempont a csapadék minősége (keménység, szennyezettség) is, bár az egynyári növények nem olyan érzékenyek, mint a kényesebb üvegházi növények. Olyan helyen, mondjuk, ha egy ipari centrum mellett terül el a csapadék, és a talajvíz szennyezett lehet, sokat tűrő egynyári növények szolgálhatnak díszítésként. Ilyenek például a kokárdavirág, valamint a vasfű. Ezeket vezetékes vízzel is locsolhatjuk.
A nagy szárazság a levélatkák tömeges elszaporodását eredményezi. Ennek hatására az atkafertőződést szenvedő egyébként szárazságtűrő növények lombhullatása, lombszáradása lehet az eredmény. Ezért ezeket a közepes vízigényűek közé sorolhatjuk, s rendszeres locsolást igényelnek. (pl. Althea)

Hőmérséklet
A vetőmagok csírázásuk alapján lehetnek magas (22-24C), közepes (16-18C), és alacsony (10-12C) hőmérsékleten csírázóak. Ezek a hőmérsékleti határok adják meg a vetés helyét, valamint idejét: a magas csírázási hőigényű növényeket üvegházba, a közepeseket melegágyba, az alacsonyakat, pedig a szabad földbe. Ha a talaj hőmérséklete elérte a 14-16C-ot közepes, illetve magas csírázású növényeket is lehet szabadföldbe vetni. (napraforgó, díszbab). A legtöbb egynyári növény fagyérzékeny, ezért csak a fagyok elmúltával célszerű azokat kiültetni.

Szél
Egy-egy nagyobb szélvihar a nagyvirágú, magas, vagy törékeny szárú növények összekuszálódását, szakadását, esetleg pusztulását okozhatja. Ezért ügyelni kell arra, hogy ilyen növényeket ne ültessünk huzatos, erősen széljárta helyekre. (futómuskátli, nagyvirágú petúnia, gumós begónia)

Talaj, tápanyagigény
A legtöbb egynyári növény tűrőképessége igen nagy. Mégis legjobban a közömbös, gyengén meszes, vagy gyengén savas kémhatású talajon érzik jól magukat. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges viszonyokhoz is, például a sziktűrő sóvirág, valamint a savanyú homokot kedvelő csillagfürt.
Az egynyári növények különböző tápigénnyel rendelkeznek. Az alacsony tápanyagigényű növényeknek nincs szüksége tápanyag-utánpótlásra. A közepes tápanyagigényű növények esetében az őszi talajmunkáknál 2-3 kg érett szerves trágya, 5-6 dkg szuperfoszfát és kálisó adagolása ajánlott. A nitrogént legcélszerűbb tavasszal, kiültetés előtt vizes oldatban permetezve adagolni. Magas tápanyagigényű növények esetén, őszi munkáknál 6-8kg szerves trágya, 10-12 dkg szuperfoszfát, illetve kálisó szükséges. A tavaszi tápanyagellátás megegyezik a közepesen tápanyagigényű növényekével.

Forrás: http://kosztermkertesz.hupont.hu/2/az-egynyari-viragok#ixzz3n9pjMt3K

4.óra:

Egynyári dísznövények fogalma és jelentősége-

Význam a pojem letničiek

Egynyári dísznövények

Egynyári dísznövényeknek  nevezzük  azokat az egyéves vagy több évig élő növényeket, amelyek egy vegetációs időszak alatt növekednek, virágoznak, és esetleg magot érlelnek.

A valódi egyéves növényeket obligát egynyáriaknak nevezzük (pl. Tagetes petula-Alacsony büdöske).

Az eredeti termőhelyükön több évig élők nálunk fakultatív egynyáriak. 

Egynyáriként termesztünk olyan évelő növényeket, amelyek

áttelelése bizonytalan (pl. Antirrhinum majus),

csak az első évben díszítenek (pl. Senecio cineraria-hamvaska, ezüstlevél)

illetve magvetésük célszerűbb, mint átteleltetésük (pl. Dahlia hortensis-kerti dália)

Sok trópusi lágy szárú évelő növényt termesztünk, mint hosszú tenyészidejű egynyári dísznövényt (pl. Begonia semperflorens-cultorum-mindignyíló begónia, Salvia splendens-tűzpiros zsálya, paprikavirág).

Az egynyári dísznövények egy része rövid tenyészidejű (efemer) növény (pl. Portulaca grandiflora-porcsinrózsa).

 Ezek általában alacsony hőmérsékleten már korán csíráznak (mindig szabadföldbe vetjük őket), majd virágoznak, és elpusztulnak, mielőtt nálunk a szokásos vegetációs időszak befejeződne.

Az egynyári dísznövények nagy része (főleg a honos fajok) hosszúnappalos növény, virágzásuk nálunk a nyári félévre esik. A trópusi származásúak között vannak nappalok iránt közömbösek is. 

3.óra:

Virágtermesztés hatása a környezetünkre

Vplyv kvetinárskej výroby na životné prostredie

Virágtermesztés környezetünkre gyakorolt hatása lehet pozitív és negatív.
Pozitív hatások:

·         esztétikai hatás- díszítő elem, ajándéktárgy, ünnepi alkalmak, belső és külső tér díszítése (enteriőr, exteriőr), a díszítőértéket a növény habitusa  és levélzet és a virág alakja, formája és színe jelenti

·         biológiai:       oxigént termelnek

·         környezetvédelmi: megkötik a levegő szennyező anyagait

·         pszichológiai - virágokkal díszített helyiségekben kellemesebben érezzük magunkat

Negatív hatások:
Termés növelő tényezők ésszerűtlen, túlzott alkalmazása

Termelésnövelő tényezők:

·         Trágyaszerek

·         Növényvédőszerek

·        Növekedés-szabályozók

2.óra:

A dísznövények csoportosítása-Triedenie okrasných rastlí

Dísznövények csoportosítása

A dísznövényeket több szempont szerint is csoportosíthatjuk. A csoportosítás alapjai lehetnek a növények botanikai tulajdonságai, az alkalmazott termesztéstechnológia és a felhasználás területei.

Az alkalmazott termesztéstechnológia alapján szabadföldi és zárt termesztőberendezésben történő termesztést különböztetünk meg.

A növényházi (fólia alatti) termesztés főbb területei:
• cserepes dísznövények előállítása,
• virágpalánta nevelés,
• vágottvirág előállítás,
• vágottzöld termesztés,
• díszfaiskolai szaporítóanyagok előállítása

A szabadföldi dísznövénytermesztés területei:
• szabadföldi vágottvirágok előállítása,
• virághagyma és virágmag termesztés,
• szárazvirág termesztés,
• virágpalánta nevelés,
• díszfaiskolai termesztés,
• rózsatőtermesztés,
• évelő dísznövények előállítása

Élettartamuk szerint a főbb csoportok a következők:

Lágyszárúak:
• egynyári virágok,
• kétnyári virágok,
• évelő növények, (hagymás, gumós és hagymagumós növények)
• pázsitfüvek.

Fásszárúak:
• lombhullató díszfák,
• örökzöld díszfák,
• lombhullató díszcserjék,
• örökzöld díszcserjék.

Csoportosítási szempont lehet az is, hogy milyen szaporításmód használható az adott növénynél (Pl. magról vetés, vegetatív szaporítás).

A növények felhasználását könnyítik meg a környezeti igény szerinti csoportosítások:

• szárazságtűrő növények,
• árnyékot, félárnyékot tűrő növények,
• tápanyag iránt igényes növények,
• fagytűrő növények,
• melegigényes növények.

Más csoportosítások közvetlenül adják meg a javasolt felhasználást:

• virágágyak beültetésére alkalmas alacsony növények,
• virágágyak beültetésére alkalmas magas növények,
• virágágyak szegélyezésére alkalmas növények,
• szőnyegágyba alkalmas növények,
• sziklakertbe alkalmas növények,
• sírok beültetésére alkalmas növények,
• erkélyládák beültetésére alkalmas növények,
• virágtartó edények beültetésére alkalmas növények,
• száraz csokrok készítésére felhasználható növények.

1.óra: Virágtermesztés jelentősége Význam kvetinárskej výroby

1.óra

Virágtermesztés jelentősége

Význam kvetinárskej výroby

A mezőgazdaság ágazati rendszere

 Virágtermesztés- kertészeti termelés egyik ága.

 Fő feladat:

1.    Virágtermelés – lágyszárú dísznövények előállítása

a.    Vágott virágok és vágott zöldek

b.    Virágukkal és levelükkel díszítő cserepes dísznövények

c.    Ágyásnövények

d.    Vetőmag-előállítás, fiatal növények, hagymás, gumós és hagymagumós növények

2.    Értékesítés/kereskedés: kül- és belkereskedelem

3.    Virágnemesítés

4.    Tanácsadás és kisérletezés

5.    Virágkötészet és virágdíszkészítés

A dísznövény fogalma

Dísznövényeknek nevezzük azokat a növényeket, melyek alkalmasak

·         a házikertek,

·        a lakások,

·         épületek,

·         közterületek,

·         rendezvények díszítésére

·        valamint különböző alkalmak, események kapcsán ajándékozásra.

A dísznövények alkalmazása esztétikai, művészeti feladatot is jelent, amikor a kerteket, virágágyakat megtervezik, illetve a különböző hagyományos és szárazkötészeti kompozíciókat elkészítik.

A dísznövények köre időben és térben folyamatosan változik, mert a történelmi korok, divat, kultúra változása miatt egyes növények jelentősége csökken, míg másokat az emberek megkedvelnek.

Dísznövénytermesztésnek nevezzük a külső és belső díszítésre használható növények előállításával foglalkozó kertészeti ágazatot, mely gazdasági, környezeti jelentősége napjainkban nő.

11.óra: Sugárarália – leírása, igénye, termesztése, felhasználásaSchefflera -opis, nároky na prostredia, pestovanie, použitie

10.óra Tüzérvirág és az Anyósnyelv leírása, igénye, termesztése, felhasználása - Pilea, Sansaveria -opis, nároky na prostredia, pestovanie, použitie Tüzérvirág -

Pílea -Tüzérvirág
katnás név

             Pilea cadierei- ezüstös pilea (tüzérvirág)

 Kép a növényről 1
Kép a növényről 2

Jellemzés: 

 Jól bokrosodó kis cserje, átellenes levelekkel, amelyek hólyagos felületűek és ezüstös foltok tarkítják. 

Virágai jelentéktelenek.- érintésre a porzószálak rugalmasan visszahajlanak és  füstfelhőként kilövik a virágport, akárcsak egy tüzérségi ágyú.

Termesztés: Hajtásdugványozással szaporítható.

Ápolás, kezelés: Meleg, párás, félárnyékos helyet, közepes öntözést és "B" földet igényel. Tűző napon és alacsony hőmérsékleten kifakul a levele.

Felhasználás: Szép szobadísz, alkalmi dekoráció, jó növény-összeültetési anyag.

Szanzeviéria, anyósnyelv – SANSEVIERIA

Sansevieria trifasciata – Szobai szanzevéria

Leírása: Igen népszerű. 1770-ben már termesztették Ausztriában. Elpusztíthatatlan, szívós növény. A köztudatba anyósnyelv néven vonult be.

Levelei: Kenderszerű rostokból épülnek fel. Bennszülöttek íjhúrt készítettek belőle. Legismertebb faj Sansevieria trifasciata – Szobai szanzevéria.

Leírása: Nyugat-Afrika trópusi részeiből származó gyöktörzses növény. Kard alakú, vastag, húsos levelei 30-100 cm hosszúak és 3-7 cm szélesek. A zöld alapszínt sötétzöld harántcsíkok díszítik. Az idösebb növényeken zöldesfehér, illatos virágok nyílnak. Igen kedvelt a sárga levélszegélyű fajtája és a törpe növésű alakja.

Alkalmazása: Egyike a legismertebb levéldísznövényeknek. Szépen mintázott vagy csíkozott, gyakran kissé csavarodott levelei és merev formája miatt különösen a modern lakásokba való. Legkeresetteb a sárga csíkos fajtája.

Igénye: Igénytelen növény. Világos, levegős helyet kedveli. Jól tűri a magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletet. Mérsékelten öntözzük, a tavaszi-nyári fejlődési időszakban valamivel gyakrabban, télen meglehetősen ritkán. Csak túlöntözéssel lehet tönkretenni.

Termesztése: Levéldugványozással vagy tőosztással szaporítjuk, a sárga csíkos fajtáját csak az utóbbi módon lehet. A többleveles példányok a mutatósak.